Neked van kialakult öltözködési stílusod?
Vagy mindig az aktuális divatot követed?
Legjobb esetben ötvözöd a kettőt, az adott irányzatból kiválogatod a magadnak tetszőt.
A baj akkor kezdődik, ha az ember még 30-on túl sem tudja igazán, mi állna jól neki.
Mert mondjuk voltak álmai, hogy mondjuk dögös, fűzős, fehér, meg a szűk farmer meg a vörös cipő, szóval azt hiszem, a nők többsége megálmodik magának valamit.
Ha valamiért nem tudja megtapasztalni, nincs módja megtanulni, hogy amit elképzelt, az megfelel-e neki valóban, akár az életviteléhez, akár személyiségéhez, alkatához, akkor nem alakul ki a megfelelő stílus, s a beszerzéshez szükséges rutin.
Aztán múlik az idő, s még mindig ugyanarról a kis fekete ruciról álmodik, meg a habos hálóingről. Ami lássuk be, 10 év elteltével nem ugyanúgy mutatna. Az esetek többségéban.
S akkor kezdődik a kör előlről.
Hány éves is vagyok, mi is lenne praktikus, mi tetszik, mi jöhet szóba?
Namármost, ha hasonló kétségeid vannak, a cserebere a legjobb alkalom, hogy a rosszul megválasztott, ezért idegesítő darabjaidtól megszabadulj, miközben jóízűen megeszel egy kis sütit és iszol mellé valami jólesőt.
Nem utolsó sorban pedig örömet szerzel valakinek, aki épp arról a randa kékcsíkos pulcsiról álmodott, amit te a takarításhoz sem vennél fel.
Hirtelen fellángolás, múló szerelem volt csupán, amikor magadévá tetted:)